Az úgy volt, hogy szeptemberben kiderült, december 1 munkanap. Ilyenre nem emlékszem. Már, hogy ez szeptemberben derült ki. De ez most lényegtelen.  Ennek ellenére úgy gondoltam, hogy nem kell időpontot változtatni. Azután az időjárás a hét elején még elég hororisztikusnak tünt. Viharos szél, hó, hideg. Kezdett gyanús lenni, hogy ez most nem lesz túl nagy sikerű rendezvény.

 Végül maradt a szél és a viszonylag hideg idő. No nem volt vészes, hiszen 2010-ben -4 fokban zajlott a regatta. Most meg úgy 4 fok lehetett.

 A délelötti program a Micro Magic osztály első csapatversenye volt a Ponyvaregény Étterem elötti stégen. Természetesen a Lágymányosi Öbölben.

lok2012-018k.jpg

 Az új, sokak számára ismeretlen versenyzési forma első megjelenése számomra úgy tünt, hogy sikert aratott. Egy tény, sokkal jobban bejött a modellvitorlázóknak, mint a párosverseny.

22 induló 7 darab 3-as csapatot eredményezett, akik minden csapat minden csapat ellen egy Round Robin-t vívott. Reggel erősebb, de késöbb fokozatosan gyengülő szélben folytak a meccsek.  Jó volt látni, hogy nem a hagyományos eredmények születtek, mert a csapatok az első futam sorsolása alapján igen változatosra sikeredtek.

 

EREDMÉNYEK

 

Na és most jött a fekete leves! Vagy inkább csak ettől féltem. A LÖK, vagyis a Lágymányosi Öbölkerülő. Munkanap, ráadásul pocsék idő lett beharangozva, amiből persze semmi nem lett, de talán elriasztott párakat.

 Mégis a nevezési lista bíztató, jönnek is szépen lassan az indulni szándékozóak. 19 Micro Magic, 6 RG-65 és 10 ARG-65 vagyis Amatőr RG-65-ös és 6 osztályon kívűli hajó, ami abszolut győzelemre tört.

lok2012-105k.jpg

Itt álljunk meg egy pillanatra. Az Amatőr RG-65 osztály annyiban különbözik az RG-65 osztálytól, hogy olyan versenyzők hajózhattak csak vele, akik nem vesznek részt más modellvitorlás versenyrendszerben, ami itthon a Micro Magic-et és a Naviga osztályokat jelenti.

A rajt pontosan elment. Összesen 41 hajó indult közöttük az a háromárbocos gép, ami, ha innovációs díjat adnánk, neki szavaznám meg. A hajó Schulek János alkotása és három MM rig képezte az alapot rá. Bőszélben igen komoly tempót tudott diktálni.

haromarboc.jpg

Gyorsan zajlott az esemény. A félutat jelző bóját az akkor már vezető Benedek Zoltán irányította 80 cm-es hajója vette elsőnek és a 27:02 azt jelezte előre, hogy veszélyben a régi rekord.

Nem is okozott csalódást. Jó nagy előnnyel futott be, úgy, hogy a visszafele szakaszon olyan tempót diktált, ami elég volt arra, hogy 50 perc alá hozza a rekordot. Igaz egy másodperccel, de ez a régi rekordhoz képest  4 perc 18 másodperc javulás.

A többiek jól lemaradva érkeztek szép lassan. Másodiknak Ifj. Csóka László egy módosított Micro Magic-el, Harmadiknak végső hajrában a háromárbocos Micro Scooner, míg negyediknek Forrai Csaba az első RG-65-el. Az első Micro Magic a 6., míg az első ARG-65 17. helyen futott be.

A díjkiosztó többek jóvoltából jóval gazdagabb volt, mint az eddig megszokottak.

Ezúton is szeretném megköszönni a támogatóknak a színvonalat.

Ezek a Paco Modell, Kelemen Fine Woods, Szeremley Birtok, Schulek János, a Forrai család, Tokodi Zoltán és Mihály Lacinak aki a  versenybíró hálátlan szerpét játszotta.

Valamint azoknak is szeretném megköszönni, akik az önkénteskasszába bele tettek némi pénzmagot, hogy a rendezvény ne legyen veszteséges. 

lokbojak3.jpg

Ez volt a pálya összesen 2,2 km vizen

A verseny után megszületett a modellvitorlás versenynaptár a jövő évre. Nekem estére már egy kérdésem maradt csak, hogy jól tudom-e ha egy rendezvény eléri az ötven főt akkor engedélyt kell kérni és mentőt kell biztosítani a verseny ideje alatt? Ha igen, akkor 0 forintből ezt hogyan lehet megoldani? 

Remek évzárás volt ez a nap a modellvitolrázók számára. Aki nem volt ott, az bánhatja, de jvőre bepótolhatja.

 

VÉGEREDMÉNY 

 

A győztes Benedek Zoltán beszámolója:

Aki nem jött, nagyon sajnálhatja, mert tökéletes modellhajós idő volt, szikrázó napsütés, valami szél és síma vízfelület.

Munka után nagyon későn értem a helyszínre, idegességemben végül nem mertem kipróbálni az új vitorlámat, és a régi, tavalyi vásznat tettem fel. Közepesen sikerült a startom, bal csapáson próbáltam átverekedni magam a mezőnyön, féltve hajómat az ütközésektől. Nagyjából sikerült (egy 360 fokkal megoldani) a tervem, és 4. helyen voltam a szinpad bója felé féltávnál. Az első két helyen Csóka Laci és Forrai Csaba volt, tőlük 15m-re Rodau Viktor és én.
 
A szinpad bójánál és utána a strand felé a szélárnyékos part alatt leeső légörvények lökdösték felváltva a négy hajót. Egy darabig élre kerültem, de aztán a strand bója előtt teljesen leálltam és tolattam is egy kicsit, Csóka Laci jobb útvonal választással messze (20m-re) elment már mire megtaláltam a szelet és a bóját kerülve utána eredtem. Hátszélben hozta magát a 80cm-es vízvonal Laci 53cm-jével szemben, bár a kishajó erősen küzdött hogy előzésemet megakadályozza. A bőszelet a másik, addig nagyon elmaradt 80cm-es, 3 árbocos hajó is megérezte, és óriási tempóban zárkozott fel. A féltávot jelentő bóját elsőként vettem jó 50m előnnyel. A fordulóban a hajóm megtáltosodott (vagy volt rajta valami ami lejött? vagy aszimmetrikus volt?) és csodás sebességgel kezdte meg a visszautat.
 
Egy, nagy ívben tettem meg a következő szakaszt, először távolodva a parttól, majd fokozatosan vissza a strandbójához. Közben előnyöm 100m fölé hízott, már nem is láttam az üldözőket, az odafelé tartó mezőnybe vesztek. A színpad bóját is egyedül vettem, és a hátszeles utolsó szakaszon sem láttam üldözőt. Persze ott még sikerült elnéznem egy erősödést és lefúrtam a hajó orrát egyszer, vesztve 10m-et de szerencsére senki nem volt, aki ezt hasznosíthatta volna. Nagyon jó verseny volt (most várhatok egy évet, hogy kipróbáljam az új vitorlámat).